2008. október 31., péntek

A liturgiáról

Megígértem Refuse-Resist barátunknak egyszer, hogy megmondom, mi a baj a II. Vatikáni Zsinattal. Sokat írtak róla mindenfélét, amiket át nem tudok tekinteni, és össze sem tudnék foglalni. De az jól látható, hogy a kritika egyik — ha nem a legfőbb — fókuszpontja: a liturgikus változtatások.

A vallási tiltakozások hagyományos tere a dogmatikai és szervezeti kérdések mellett a liturgia. Azt csak a szekuláris emberek hiszik, hogy a liturgia valami jelentéktelen izé. Nem az.

A liturgikus változtatások összekapcsolódtak a Zsinat irányával, ami a modernitás és a modern ember elfogadására irányult. Azonban a Zsinat után 10 évvel a kereszténységben — leszámítva a nyugat-európait, amely megszűnőben van — a modernitással szemben kritikus irányzatok erősödtek fel. Így a katolikusok közt is. Az ilyen katolikusok nem szerették, hogy a relevanciára törekvés nevében az Egyház mindent elfogadni látszik, minden határt elmosna; gyakorlatilag elfogadva a 60-as évek újbalos, ma poszthippi világnézetét.

De miért fontos a liturgia? Az egyházzene, a nyelv, az oltár helye stb.?

Azok, akik azt gondolják, hogy a liturgia nem fontos, elfeledkeznek a liturgia esztétikumáról. Nem értjük a zenét vagy a szöveget? És ez miért baj? Pontosan az a lényeg!

Az anyanyelvi mise előadássá tette a misét. Az értelemre akar hatni, teljesen felszámolva az esztétikai hatásokat. A mai karizmatikusok az egykori racionalizmussal ellentétesen, nem az észre akarnak hatni, de szintén kizárják az esztétikai hatást, és az egyéni, rendezetlen élményekre helyezik a hangsúlyt (erre példa alább a Bébi prédikátor és a Toronto áldás).

Tehát a liturgia esztétikai élmény, sok száz év alatt kicsiszolt élmény, aminek erkölcsi következményei vannak. Minden esztétikai élménynek vannak ilyen következményei. A hip-hopnak is, az Internacionálénak és a lakótelepeknek is. Olyan is a modern ember. Nem véletlenül írt oly hosszan Platón az Államban az őrök zenei neveléséről.

Nem pusztán egy élvezetről van szó. A liturgiában az esztétikai élmény vallási élmény (transzcendál) és egyben erkölcsi is. Ennek megértetéséhez be kell vezetnem egy fogalmat, amely talán jól leírja a jelenséget. A morális képzelet (moral imagination) fogalmát amennyire tudom, Burke vezette be, és az egyik legtöbbet idézett képéhez kapcsolódik. (R. Kirk esszéjét valaki lefordíthatná!)

A morális képzelet intuitív morális tudás, amelynek révén a helyzeteket értelmezzük, a Jót-Rosszat felismerjük, de egyben esztétikai és intellektuális is. Összefügg a gyakorlattal, de a kultúrából ered: eltanuljuk, és a kultúránkban élve gyakoroljuk. A fogalom lényege az, hogy az esztétikum is sugalmaz erkölcsi cselekvéseket. Vagyis, az esztétikum és a morál összekapcsolódnak, még ha nem is feltétlenül okságilag.

Ezért nem mindegy, milyen esztétikai élmények érik az embert. És a látszólag esztétikailag semleges terek is befolyásolják az erkölcsi képzeletet, a keresztény gyakorlatot. A régi mise adott valamilyen esztétikai élményt, a mai biztosan nem nyújtja azt az esztétikai élményt. A gitáros misék liturgiája más esztétikum és más morális képzelet. A latin mise a kultúra volt, amelynek részei a kipróbált morális cselekvések sora is. A Zsinat kritikusai ezt az esztétikai élményt akarják visszakapni, vele őseik kipróbált kultúráját és erkölcsi sugalmazásait.



A fenti, sok nemzedék által kicsiszolt, sokáig tanult, sok ember összehangolt tevékenységét követelő liturgiával vessünk össze egy mai divatot, a „Szentlélek közvetlen kiáradását”, a bébi prédikátorokat...



...vagy a Torontó áldást, amikor a „Szentlélek kiáradása” hatására a hívek nevetnek, rázkódnak, ugatnak, rohangálnak.




30 megjegyzés:

  1. Jujj, Tölgy,
    azért a "protestáns" szót árnyaltabban is használhatná!

    A bébi-prédikáció... azt nem egészen értem. Mármint hogy mi is ez. 0:42 körül mintha azt nyikogta volna, hogy Allah akbar. De szerintem ez valami neoprotestáns karizmatikus dolog lesz.

    Ha összeszedem magam, írok remdes kommentet is.
    twtn

    VálaszTörlés
  2. tewtonom,
    igaza is van. Mivel eszem ágában sincs az Augsburgi Vallásbékét megsérteni, és Magát sem, ezért kigyomláltam a szövegből az esetleges bántókat.

    VálaszTörlés
  3. HA megnézi a You Tube, és talán más helyeket is, tele van baby preacer felvételekkel. Mindegyik amerikai és jellemzően fehér neo-protestáns gyülekezetnek tűnik.
    Ez is vallás. Nincs vele bajom. Csak nem az enyém, és R/R azt kérdezte, mi a baj a Zsinattal.

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm a posztot.
    Nem győzött meg, de kicsit csökkentette az entrópiát a a fejemben a témával kapcsolatban, és ez jó (és még egy latin misén való részvételre felbujtott).

    Ezennel ígérek egy válaszposztot, de lehet, hogy én jóval lassabb leszek, van már egy pár témám, amit fél éve tologatok.
    Remélem, holnap azért egy rövid összefoglaló kommentet csak el tudok küldeni.

    VálaszTörlés
  5. Ma már külön engedély kell a háttal misézésre, vagy ez csak rosszindulatú pletyka?

    VálaszTörlés
  6. t.m

    A "háttal" misézés eleinte tényleg speciális engedélyhez volt kötve - az öreg papoknak engedték meg.
    II.János Pál a püspökökre bízta, így némely egyházmegyében lehetett, máshol meg nem. De a püspökök nem nagyon szerették, mert az engedetlenség jele volt.
    Most 2 éve pedig a plébános a gyülekezet kívánsága szerint és a püspökkel egyeztetve dönthet el melyik liturgiát kövesse.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Summorum_Pontificum

    VálaszTörlés
  7. Tölgy,
    egyszerű protestánsként az a problémám, hogy egyfajta esztétikai elveket kér számon (egy nem-katolikus?) nyomán a katolikus misén. Nem mintha nem botránkoznék meg valahol én is a beat-miséken, de inkább a szakralitással érveljen. Gyakorlatilag ha egy katolikus és norvég, eszkimó vagy japán nyelvű misén vesz részt, akkor semmi baj se érheti, mert ugye tudja, hogy mi történik, biztos, hogy az történik minden nyelven, stb: a lényeg a szentség, és az átváltoztatás végbemegy.

    Node ha protestáns (ahol az ige a központ), és betéved egy másfajta protestáns templomba, akkor meg egész más a helyzet, még ha ugyanazt a nyelvet is beszélik. Pl. lutheránusként ha az ember elkeveredik egy jehovista szeánszra? vagy csak egy kálvinistára? és persze ugyanez viszonos is. De erről érdemes lenne egy, a fenomenológia határait feszegető posztot írni ... egyszer.

    twtn

    VálaszTörlés
  8. A zsinat csak általános liturgikus irányelveket határozott meg, az új misekönyvet (Novus Ordo Missiae) egy bizottság állította össze, 1965 után, s 1969-ben vezették be, s nagy ellenállásba ütközött. Nem a szembe misézés, meg az anyanyelv használata miatt, hanem mert kihajított egy 1500 éve alakuló liturgiát, s nagyon sok szép hagyományos dolgot is megszüntetett. A főépítész egy Annibale Bugnini nevű érsek volt, aki szabályosan élvezte, hogy lerombolhatja a régi liturgiát, de a 60-as években az egyházban is volt egy balos hullám, amit Wojtyla fordított vissza, de az akkor fiatal papok ma vannak pozicióknan, különösen NyE-ban. Mivel megbontották a rendet, ezért sok furcsa, visszataszító dolog alakult ki, pl. hogy bohócjelmezben van a pap, hogy a gyerekeket lekösse, meg kollégiumi társalgóban, egy kávézóasztalnál miséznek, hogy a fiataloknak kedvezzenek.

    A tapasztalat azt mutatja, hogy akinek ilyenre van igénye, az el se megy a templomba, de akinek a szentségre van igénye, azt meg taszítja. Hasonló oka van annak, hogy a "liberális" protestantizmus" teljesen összeomlott, illetve a melegházassággal, meg a leszbikus nők pappá szentelésével van elfoglalva, s vonzása a katolikus orthodoxiának van, pl. a mostani pápának, aki minden vasárnap 200 e hívőt vonz a térre!

    Fogadott Prókátor

    VálaszTörlés
  9. Az esztétika és a kultúra az, ami nekem tökéletesen kimaradt. Információ-feldolgozó gép vagyok. Gáz. Jó volna változtatni rajta. Nem csak a magaskultúra maradt, de a pop meg a filmek is. Nincs mit gondolkozni rajtuk, tehát unatkozom.

    Igyexem tanulni.

    Ez kezdetnek megteszi?

    http://uk.youtube.com/watch?v=RY5xBJCGPVc

    Az én koordinátarendszeremben ez a a klip a conditio humana tökéletes, és végtelenül szomorú, megható és felemelő leírása.

    De lehet, hogy csak azért, mert 0 tapasztalatom van az esztétikában.

    VálaszTörlés
  10. Egyébként esztétika és morál kapcsolatáról: azt hiszem, tényleg arról van szó, hogy a tanulásnak, megértésnek, tapasztalásnak többféle módja van.

    És az egyik legfontosabb módja a mintázatfelismerés. Azt hiszem, ez a kulcsszó, ez a lényeg.

    De hogy lehet az, hogy életemben soha nem bírtam végighallgatni egy ötperces zeneszámot se, se klasszikus, se rock, se pop, se semmi, mert nem kötötte le az eszemet, ennyire idegen tőlem az esztétika, és mégse lett belőlem se rabló, se ideológus, se semmi ilyesmi? Nem lehet, hogy meg lehet lenni nélküle is?

    VálaszTörlés
  11. A liturgiának szerintem nem elsősorban a morállal, inkább az ethosszal van kapcsolata.

    Az esztétikum itt nem pusztán formailag, hanem szimbolikusan érvényesül.

    VálaszTörlés
  12. Fogadatlan Prókátor,

    kösz a pontosítást.
    Amit ír, az az aggiornamento gyakorlati kritikája. Pontosan az volt a jelszó a 60-as években, hogy azért kell a "nyitás", hogy több embert vonzzon az egyház, erre a 70-80-as években az derült ki, hogy a világgal szemben kritikusabb egyházak vonzzák inkább az embereket.

    Loxon,
    én a morált nagyon tágan és lazán használtam itt. Jó skolasztikusként belemehetünk egy morál-ethosz elválasztásba: Kend hogyan választaná szét a kettőt, aon túl, hogy latin-görög szavak?

    Shenpen,
    engem meglepett. Szerin tem a művészet kimeríthetetlen mennyiségű információt (jelentést) hordoz, ezzel végtelen vitát indukál, és elgondolkodtat.
    A zene ma csak szóakosztató ipar, semmi más, de azt hiszem a platóni hagyomány nem téved, amikor még a zenének is morális jelentőséget tulajdonít.

    VálaszTörlés
  13. Taize-t ismerik?
    Szerintem sok itt felmerult latszatproblemara ad feloldast.

    Szerintem a Hit tervesztese egy sokoldalu, komplex problema, es az itt es e blogban korabban leirtak alapjan nekem ugy tunik, hogy a lenyeg mintha elsikkadna...

    VálaszTörlés
  14. Sajnos nem vagyok járatos a régi liturgiában, de a poszt kíváncsivá tett.
    Tapasztalataim szerint azért az új liturgiában is meg lehet találni az esztétikum helyét. Bár ez elég sajnálatos módon nem mindig szempont. A szertartás menetén túl fontos a résztvevők hozzáállása is, hogy hajlandóak-e erőfeszítést tenni az élményért. Amira a modern ember kevésbbé képes. (A kilátáshoz fel kell mászni a csúcsra.)

    VálaszTörlés
  15. Taize érdekes próbálkozás, de túlságosan is modern az, ami a mindennapi gyakorlatba átjön belőle. Nincs meg benne a posztban is emlegetett esztétikum, szerintem. Túlságosan az érzelmekre próbál hatni.
    Egy szép liturgiához alázat és fegyelem kell - hiánycikk manapság.

    VálaszTörlés
  16. Tölgy, az ethoszt tágasabb és több területet felölelő fogalomnak érzem, ami integrálja a morált is, de nem csak morál, hanem „karakter” is. Persze lehet, hogy Maga meg a morált érti tágan. Egyszer egy kommentárfolyamban Shenpen adott egy jó linket e szavak értelmezésével kapcsolatban, de sajnos most nem találom.

    VálaszTörlés
  17. Loxon,
    a jellem, hát persze!
    De sosem gondoltam, hogy a jellem lenne a különbség a morál és ethosz közt.
    Morált természetesen sokféleképpen használják, de én inkább ebben az erényetikai értelemben. (Na ja, és akkor a morál és etika újabb megkülönböztetés.:)

    r/r
    A hit hangsúlyozása egyféle módja a vallásosságnak. Nekem nincs vele bajom, csak vannak egyéb szempontok is, mint pl. az esztétikum, intellektus.

    gregoriosz,
    üdv minálunk. Kér egy kis teát?
    :)

    VálaszTörlés
  18. Gregoriosz Elena Maria Vidal illusztris társaságában érkezett, Önök nem társulnak be kis házi liturgiánkba?

    Olvastam valami felmérést arról, hogy a blogok oldalpaneljait igen kevesen veszik egyáltalán észre. Hiába, már a felületes olvasás se a régi :>

    VálaszTörlés
  19. Taize bizonyos aspektusbol lehet, hogy modern, de szerintem pont optimalis a tradicio es a modernseg aranya benne.
    Lehet, hogy tevedek, de azt gondolom, hogy a liturgia az ember es Isten kozti kapcsolatapolas.
    Namarmost, adott 2 fel: Isten es a modern ember.
    Isten akkor addig ne alljon szoba az emberrel, amig nem valik reakciossa?

    VálaszTörlés
  20. "A hit hangsúlyozása egyféle módja a vallásosságnak. Nekem nincs vele bajom, csak vannak egyéb szempontok is, mint pl. az esztétikum, intellektus."

    A fentiek a vallasnak fontos reszei.
    Persze. Azt hiszem, az intellektust en nem becsulom tulsagosan ala, sot, kicsit proti elhajlasu eretnek vagyok ilyen szempontbol, habar lassankent gyogyulgatok ebbol :)
    Az esztetikum szamomra amolyan panteista megfontolasbol fontos: Istent, a Jot, a Szepet, a Jo-Rossz kuzdelmet meglatni a muveszetben. Azonban ehhez kell antenna.
    ...
    Ha a tobbseg lecserelte a radiojat FM-esre, akkor szvsz hulyeseg AM-en sugaroznia az Egyhaznak.
    Roviden szolva ezert partolom a zsinatot.

    VálaszTörlés
  21. Szerintem, amit „Fogadatlan Prókátor” írt, teljesen jogos, ennek ellenére abban is van valami, amit R/R a Taizé-val kapcsolatban mond. Azért a Taizé talán még nem a bébiprédikátorok világa.

    Protestantizmus = intellektus? Ez új.
    :>

    VálaszTörlés
  22. r/r
    "Ha a tobbseg lecserelte a radiojat FM-esre, akkor szvsz hulyeseg AM-en sugaroznia az Egyhaznak.
    Roviden szolva ezert partolom a zsinatot."
    Gondolja, hogy a Hegyibeszéd után is survey- valamint fókuszcsoportkutatásokat végeztek, és Jézus ezek alapján alakította tovább a tanítását? Hogy mire van igény?
    Ez tényleg a Zsinat szelleme :(

    A protestantizmus meg tényleg az RK Egyház racionalizmusát bírálta, sokáig nem túl sok intellektualizmus volt benne. Az hogy a protestánsok a racionálisabbak-intellektuálisabbak, szvsz a whig történetírás hozománya. Csak történetileg nem igazolható :(
    Most kénytelen vagyok Loxonnal egyetérteni, bár gyakorta téved :)

    VálaszTörlés
  23. A katolicizmus lényege a folyamatosság, s ez nagyon világosan kiderül pl. B16 (= XVI. Benedek) pápaságából.

    A II. Vatikáni Zsinat sok tekintetben jellegzetes hatvanas évekbeli termél volt, tele jószándékkal, meg őszinte hittel, s persze tele sok erőszakosan nyomuló, modernizáló reformistával. Sok minden, ami a 60-70-es években történt nem a zsinattal, hanem a nyugati világon végigsöpört kulturális forradalommal volt összefüggésben, ami az egyházat sem hagyhatta érintetlenül. Tehát, amikor sok nyugat-európai vagy amerikai templomban teljesen kidobáltál a régi berendezést, szentképeket, s radikálisan átszerelték a liturgiát - messze túlmenően a zsinat előírásain és ajánlásain. Egyrészt valószínű, hogy a XII. Piusz idején csúcsára ért "monarchikus barokk" pápaság (külsőségeiben monarchikus barokk, tartalmában sok mindenben modern) már a beat korszakban nem lett volna fenntartható. Csak hát mindig a mérték a kérdés, s ebben is az. Jól létszik, hogy a nyugati világ protestáns egyházai, amelyek "haladtak a korral" szinte teljesen megsemmisültek, s túlélési esélye leginkább a katolikus egyháznak van, pont azért, mert "ellenkulturát" képvisel, a relativizmus korában abszolut igazságokat hirdet, stb. Az angol nyelvű neten sok remek cikk és honlap van ezzel kapcsolatban, s ajánlom pl. ezt: www.eppc.org, illetve ott George Weigel írásait, illetve a liturgikus reform reformja ügyében ezt: http://www.newliturgicalmovement.org/.

    Fogadott Prókátor

    VálaszTörlés
  24. Tölgy
    Köszönöm a szíves invitálást. Teát bármikor.

    VálaszTörlés
  25. Fogadott Prókátor,

    csak nem egy igaz liturgia-szakértőhöz van szerencsénk?

    VálaszTörlés
  26. Este, biotea mellé.
    A vita kapcsán egy kis iskolás megközelítés: metafizika, bevezető. A LÉT egy, jó, igaz és szép. Teológiára fordítva Istenről van szó. Ahol megjelenik az igazság, ott jelen van a szépség is, a teremtésben és az ember alkotásaiban is. Sőt, az emberben is.
    A liturgia, katolikus értelmezés szerint leginkább a mise, amit csak kivételes esetben szabad egyedül bemutatni. Az ember és Isten kapcsolattartásának sajátos módja, és lényegileg közösségi. A liturgia szépsége szoros kapcsolatban van igazságával.

    VálaszTörlés
  27. Oh, pardon, a „Fogadatlan Prókátor” tévesztés volt részemről :>

    VálaszTörlés
  28. Loxon,
    a "Fogatlan Prókátor" rosszabb lett volna :)


    Fogatlan Prókátor,
    az én kérdésem sokkal inkább tapasztalati volt: milyen hatásokat vált ki a liturgia az emberben? Azt hiszem, hogy a katolikus liturgia úgy alakult, hogy ezeket a "lélekemelő" hatásokat kiváltsa. Nem tudatosan, nem marketing csapatok brénsztormingolták össze, hanem sok nemzedék.
    A liturgia kapcsán dogmatikai vagy nevelési szempontot tárgyalnak. Számomra azonban fontos(abb?) az esztétikai vonatkozása, nem tagadva a liturgia egyéb szempontú tárgyalásának jogosságát.

    VálaszTörlés
  29. Hát neme eltoltam?!

    Természetesen "Fogadott Prókátor"!
    Bocsesz!

    VálaszTörlés
  30. Valóban elszúrtam a protestáns-intellektus kapcsolat megfogalmazását, bocsánat. Mivel annyira ez nem fontos, kérem ugorjunk (de ha kérik, akkor valamikor később kifejthetem).
    Tölgy, súlyosan félreértette a más okokból eléggé suta hasonlatomat.
    A hullámhossz a kommunikáció stílusa, a sugárzott tartalom az üzenet.
    Ez, mint már mondottam, véleményem szerint javult, a lényeg és az ősi fele tolódott.
    A hasonlat suta, mert az információ valójában nem választható el a kommunikációtól úgy, mint a rádió esetében, ezzel tisztában vagyok.

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)