2008. szeptember 20., szombat

A „tudomány” vesszőfutása Ámerikában és „in Juróp”

Egyszer már foglalkoztunk egy nevezetes elmebajos „tudományos” kísérlettel és hasonlóan észt nélkülöző kiértékelésével. Az imént azonban ennek tovább-parodizált változatát olvashattuk az Index hírportálon.

Úgy tűnik, kezdenek megszaporodni — főleg Ámerikában, de aligha sokára „Európában” is — az efféle böktudományos barbi-hírek.

Akkor egy kommentárban így vallottunk: „az, hogy nyolc kamasz megállapítja, hogy az általuk tesztelt Piroska Smith agya, aki idén a republikánusokra szavazott, az M vagy W betűkre 20%-kal jobban reagál, mint John Lewy agya, aki meg a demokratákra, semmilyen komolyan vehető következtetés levonására nem alkalmas, azon kívül, hogy a kutatást Obamáék vagy Hillaryék fizették-e.”


Ámerika-béli tudós portréja tegnap.
Ma már ez a típus is a múlt „konzervatív” példányának számíthat,
a fejlemények immár őt is alulhaladták.


Hoztunk nemsokára egy „ellenkező előjelű” (?) példát is másik írásunkban, amely a konzervativizmus hozzávetőleges kritériumairól szólt. Az itt fellelt érvelés ugyanolyan csökött értelemre vall, item: „A konzervatívok boldogabbak”.

Mint konzervatív, teát szerető ember, mondhatom, hogy a kortes-értékű ingyencirkuszon kívül, amelyeket ezek a kutatások szolgáltatnak (persze finanszírozásuk nem ingyenes), mással nem szolgálnak számomra. Cirkusznak azonban — valljuk be — ez kevés, hiszen csak egy kisvárosi ámerikait tudna elszórakoztatni. Javaslom, hogy Magyarországon, ha egyszer a teakrácia átveszi a hatalmat, e kutatókat cirkusz helyett bábszínházban mutogassák.

Erről jut eszembe, nem is értem, hogy. Láttak már laterna magica-t?


Punch, the “Lord of Misrule”, with his dog.
The dog maybe is the “Science” of our Age.




Update:Imádkozni olyan, mintha egy baráttal beszélnénk” — A materializmusnak, úgy tűnik, nincs alsó határa.

9 megjegyzés:

  1. Az utóbbi évtized sikertudomány - anyagilag biztosan - a cognitive science volt. Biztosan van benne jó is, de sok baromság is.
    A média az ilyen bulvárjellegű ügyekre figyel. Na und.

    VálaszTörlés
  2. Ezt a cognitive science-re kérdi?
    Tudja, hogy 2 éve van már a vallás cognitive science-ének is nemzetközi társasága?
    És jó sok pénzt vonz.

    VálaszTörlés
  3. Ami számomra feltűnő, az — a „tudósok” és a „kutatócsoportok” személyi tényezőin túl — a kiválasztott kísérleti alanyok, módszerek teljes tetszőlegessége, valamint az eredmények még tetszőlegesebb és terjengősebb értelmezése — egy olyan koordinátarendszerben, amely — azon kívül, hogy maximálisan pongyola — már maga is végletesen önkényes.

    Az ilyesmiben nem látom azt, ami e „tudományág” nevét adja, azaz a kogníciót. Sem a kutatók, sem a kutatott alanyok, sem a nevetségesen általánosító és tendenciózus kiértékelést olvasók kogníciója nem mutatkozik meg.

    Mondhatjuk úgy is, hogy a teljes kritikátlanság az, ami látszik, minden oldalról. Lehet, hogy a beszívottság ma már alapvető tényezője a „tudományos” kutatásoknak is?

    VálaszTörlés
  4. loxon,

    amennyire látom a cognitiv science amennyire divatos, annyira instabil. Tehát kb. a XV. századi kémia szintjén ál. Semmiféle standardizálás nincs benne. Művelői mindenféle képzettséggel jönnek - olyan mondjuk, mint a szociológia, és hasonló zavaros, de a nagy kérdések megválaszolását ígérő "tudományok".
    És részben a beléömlő pénz, részben az öreg faszkalap professzorok hiánya miatt, a fiatalok áramlanak z ilyen új irányzatok felé. Ennek aztán megvan az ára - sok faszság :(
    Ezzel együtt én nem dobnám ki az egészet a szemétre csak azért, mert nem ismeem és nem értem :)

    VálaszTörlés
  5. Az a baj, Tölgy, hogy a dolog nagyon is érthető. Kontárkodás.

    VálaszTörlés
  6. Tudja Loxon, ezekben a fránya humaniorákban puha a határ, nincs is.
    Mi nem tudnánk egy Sokal ügyet elsütni, mert senki nem értené Sokal problémáját. :(

    VálaszTörlés
  7. A Sokal ügy megjelent nyomtatásban is magyarul.

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)