2008. augusztus 23., szombat

Quis! — Gondolatok az utazásról és az idegenekkel való beszélgetésről

Alkalmasint nem egy peripatetikus filozófus [0] megfigyelte volt, hogy a természet, a maga kétségbevonhatatlan hatalmánál [1] fogva, határt szab az emberi elégedetlenségnek. E célját a legkönnyebb szerrel s a legalkalmasabb módra azáltal éri el, hogy a dolgok leküzdhetetlen szükségénél fogva örömeit hazájában keresni s bajait honn tűrni kénytelen.[2] Csupán ott találhat a természet [3] jóvoltából olyanra, ki megosztja vele boldogságát és segít hordani ama terhet, mely minden népeknél, minden időkben túlontúl súlyosan nehezedik egy ember vállára.[4] Igaz ugyan, tökéletlen képességünkkel is képesek vagyunk olykor boldogságunkat kiterjeszteni a természetszabta határokon túlra.

Ám mindez úgy rendeztetett el, hogy a nyelvnek tudása, ismeretségek-kapcsolatok híjával és a nevelésnek, szokásnak, öltözéknek különbözősége folytán oly gátak merednek elénk, ha tulajdon körünkből kitörve, érzéseinket közölni akarnók, hogy ez gyakorta a teljes lehetetlenséggel határos. [5]

Miből következik mindenkor, hogy az érzelmi adásvétel [6] mérlege sohasem annak javára billen, aki hazájától távol kóborol (expatriated adventurer): azt kell vásárolnia, jó áron (at their own price), mire oly kevéssé nyílik alkalma. Társalgását ritkán fogadják el nagy értékleszámítolás nélkül [7] — ez pedig (közbevetőleg mondva) folyvást méltányosabb kufárok (more equitable brokers) kezébe sodorja, hogy hozzájusson oly társasághoz (conversation), aminőt épp előtalál; nincs is jóstehetségre szükségünk, hogy kitaláljuk, melyik fél csapja a jobb vásárt.[8] ...

Midőn szülőföldjüket e dologtalanok (idle) elhagyják s valamely oknál vagy okoknál fogva külföldre mennek, az három általános okból eredhet:
1) testnek bajai,
2) elmének gyengesége, [9]
3) kikerülhetetlen szükség.

A két első pont magába foglalja mind a szárazon vagy vízen utazókat, akik kevélységben, kíváncsiságban, hiúságban, mélakórban szenvednek (azoknak ad infinitum elegyített válfajai szerint). A harmadik csoport a vándorlás vértanúinak egész hadát foglalja magában.




Foto: Blackhybride (Flickr)

---- ---- ----

Kérdés: Ki (quis) és hol írta a fenti teoretikus alapvetést?


Adnotationes tevvtonice

[0] Notice the unintended pun: peripatetikus avagy körbe-járó.
[1] „Unquestionable authority” az eredetiben. Autoriter, tekintélyelvű, elnyomó természet. Oppresszív. Ld. ombudsman, lázadás, egyenlőség-szabadság.
[2] Szerző szavaival v.ö. „e kívül nincsen számodra hely.” Vagyis az elégedetlenség egyik leküzdési módja, ha otthon maradunk. Vö. valamely Státusférfi dictumával: „El lehet innen menni.”
[3] Óh Természet, óh dicső Természet!
[4] „Egy ember vállára:” for one pair of shoulders, a magányos (lone, single, cf. „szingli”) lélekről szól. Nota, „minden időben, minden népeknél.” Conditio generalis hominum; „természetszabta határok,” ut infra.
[5] A természet-adta korlátok felsorolása, melyek leküzdése heroikus, hiszen csaknem lehetetlen. Nota, nevelés, szokás.
[6] sentimental commerce. Nota, a társalgás mint 1) javak cseréje és 2) érzelmek kommunikációja. Vajon az érzelmek közgazdaságában a társalgás az egyedüli egyenérték? Cf. Nietzsche via Derrida a lekopott veretű pénzérméről (egy metafora, ami csak bizonyos közgazdasági körülmények közt alkalmas).
[7] taken in exchange ... without a large discount. Nota, a szavak mint értékhordozók, cf. név-érték (nominal value) és fedezet.
[8] A kelleténél szabadabb fordítás.
[9] Infirmity & imbecility. Nota, a külföldi utazás oka — a kikerülhetetlen szükséghelyzeten és az orvosi okokon kívül tkp. a gyengeelméjűség, aminek morális értelmet ad a szerző.


24 megjegyzés:

  1. Bölöni Farkas?
    Esetleg Orbán Balázs?

    VálaszTörlés
  2. nem! az angol szavak az eredetiből vannak! (a jegyzetek tőlem)

    TWTN

    VálaszTörlés
  3. Akkor az iróniája és angolsága miatt valami Swift - dr. Johnson - Chesterton?

    VálaszTörlés
  4. Előbbieknek kb. kortársa. Eszmetörténeti kulcs a "sentimental" jelzőben.

    TWTN

    A könyv azzal ér véget, hogy a társalogni szerető főhős egy szobában hál egy piemonti hölggyel, kölcsönös megállapodás után, majd legvégül a sötétben kezét kinyújtva megragadja a Fille de chambre valamijét. Itt megszakad a szöveg.

    VálaszTörlés
  5. Abban az évben született, amikor Shby megholt. M.A. from Jesus College, Cambridge. Swift már bizony öregecske volt, amikor publikálni kezdett, de Dr. Johnsonnal kortárs.

    VálaszTörlés
  6. twtn to Katuska:

    Akkor nem ér megmondani!
    viszont lehet elmélkedni a szövegen :)
    és további kommenteket írni hozzá (esetleg az én kommentáromat kommentálni).

    VálaszTörlés
  7. A gugli nagy segítség ám. :)
    És ennyi segítséggel...

    VálaszTörlés
  8. Hmmmm.
    Vajon Gabrilo és Loxon rájön?
    Ezzel a googlévek nem számoltam.
    Legközelebb bonyolultabbat kell kitalálni.
    Pl. rajzra nem lehet rákeresni hatékonyan. Vagy egy olyan rejtvényre, amelyik eléggé bonyolult. Vagy aminek több legitim megfejtése van. Vagy amihez értelmetlen netet használni, mert IQ-ból kell rájönni. Vagy erudícióból. Vagy vegyes stratégiával, mindkettőből.
    [gondolkozik]

    VálaszTörlés
  9. Tevvton, ha valaki nem ismeri a szöveget, nagyon is nehéz dolga van, feltéve, hogy nem par excellence proletár módon a Google bugyraiba veti magát.

    Végül persze, belátván, hogy jeles szerzővel olvasmányaim során semmilyen módon nem találkoztam, elejét vettem a további találgatásoknak.

    A megoldás abban a gyűjteményes kötetben található, amely immár könyvtáramban foglal helyet.

    Természetesen Reactionary úrtól nem kívánom elvenni az esetleges első helyért járó aranyérmet (reméljük, a fődíj legalábbis nem egy húskonzerv lesz). Így őt megkérem, hogy unless further information is unevitably needed, ne tekintsen bele körünk e nemes iratgyűjteményébe.

    VálaszTörlés
  10. Ha a szerzőt nem, de legalább a fordítás korát elsőre eltaláltam.

    Na, de hogy az aufklarista K szentimentalista könyvet fodított? Érdekes.

    Én azét szeretek csavarogni, szígyen, tudom :(

    VálaszTörlés
  11. twtn to Loxon,

    well, igazából azért tettem ide a szöveget, mert tetszett. Primér módon jókedvet akartam vele csiholni, aztán a végén lett belőle rejtvény (amit kicsit bánok most, mert elvonta a figyelmet a teoretikus mondanivalóról, a'sszem).

    Persze a rejtvényfejtéshez lehet használni a googlét, csak interaktivabb formában sokkal izgalmasabb. [dolgozunk a problémán]

    De! egy csomó kulcs volt a szövegben, ami 18. szdi angol szövegre utal, a kommentek meg a szerzőre és arra, hogy egy regény (és nem pl. egy értekezés).

    Tölgy, a klasszicizm meg a szentimentalizom jól összefér, ld. Göthe. K. mintha csinált volna egy Bácsmegyey leveleit is, pl.

    VálaszTörlés
  12. Tevvton, Maga igyekszik felingerelni az embert. (Igaz ez?) Loxonnal kapcsolatban azonban ne fáradjon. Vérmérséklete csak bizonyos tekintetben szangvinikus, egyébként inkább a jótékony phlegma uralja.

    Nézze, azt nem volt nehéz kitalálni, hogy angol szövegről van szó, azt sem, hogy a racionalizmus ébredése körüli időben született. Azonban még így is akad elég lehetőség és főleg sok ismeretlen szerző, valamint mű, amelyekkel kapcsolatban a találgatásnak szabad mezői vannak.

    Jegyzeteit pedig nyilvánvalóan a félrevezetés szándékával követte el. Ne is próbálja tagadni, hogy megtévesztésünkre traktátust akart faragni az elbeszélésből.

    Mindettől függetlenül szándéka teljesült, a szöveggel elérte a célját: derűt hozott és az olvasásra is ösztönzött.

    Várom az interaktívabb formát.

    L.

    VálaszTörlés
  13. dolgozunk, dolgozunk az ötleten.

    Az idézőjeleket esztétikai okok miatt hagytam el. De a jól elkülönült jegyzeteket én írtam (és ezt is odaírtam), igaz, némi ironikus céllal. Ez csak egy apparátus a szöveghez, glosszák, amiket lehet bővíteni tovább, más kommentátorok által.

    Talán az lenne az igazi, ha jeles Szerzőink, akik kedvet éreznek, fognák a szöveget, és tovább kommentálnák, a jegyzetekkel vitába szállnának, stb. Kollektív szöveget!

    VálaszTörlés
  14. Kedves Tewtonom,

    be kell valljam, sem G, sem K nem nagyon kelti fel a libidómat - bár, akkor inkább mán G.
    A Szöveg gondozása-traktálása nem rossz ötlet, de csak az angol verziót találtam meg. A magyar verzió eprint, vagy Önnél van a fellelhető egyetlen példány? Utóbi esetben csak Ön gondozhat mindket és a Szöveget.

    VálaszTörlés
  15. Sajna! meglestem Loxonunk könyvtárában. Egyébként nem jöttem volna rá :(

    Tewton, Magát viszont biztatom. Rejtvényeket akarunk! De ne olyat, mint a löncsös, az nem volt jó (a Maigret-s igen, mert kitaláltam). Legközelebb valami pastie receptjét kérdezze inkább. Tea mellé sem kóser a porc :(

    VálaszTörlés
  16. Loxon to Tevvton

    Persze hogy. Az Adnotationes tevvtonice eléggé egyértelmű jelzés volt. Ne nézzen minket provinciális lúdnak.

    A „kollektív szöveg” fixa ideám. Csakhogy ehhez minden kedves szerzőnknek adminisztrátori jogokat kellene adjak. Megbízhatok-e Magukban, hogy nem törlik a Tea-Kört, nem teszik-e lapátra Loxont, nem várnak egy szép napon ciklámen háttérrel, „ciha-kör” címmel, Johnny Rotten-képpel a jobb oldalon, esetleg nem hívják meg blogolni Czene Gábort? Nem vagyok ebben biztos.

    Tölgy, Magának mi kelti fel a libidóját? Írna erről? (De csak visszafogottan, kérem.)

    VálaszTörlés
  17. Tölgy, mon cher haver :),
    G olyan, mint az a sűlt hal, ami túl soká állt a kihült olajban. Kazinczy sokkal viccesebb, effektive egy zsebgöthe, egy manipulátor és nyelvi diktátor, aki annyira loser volt, hogy elment a vagyona a postaköltségre. Az egy nagyon izgalmas kor, németből fordított angol regényekkel, szabadkőművességgel, korai magyar nyelvű filozófiával.

    A szöveget én magam gépeltem be egy kiadott fordításból (ami nincs kezemügyében most). Látják, mit tesz a megszállottság?

    Loxon, lehet úgy is kollektivizálni, hogy kidobjuk a szöveget posztba, kommentekbe meg kommentáljuk, aztán véglegesítjük, és újraposztoljuk. Az admin jogok fölötte állanak az én képességeimnek, meg hát túl szórványosan is tudok netközelben lenni hozzá (ezért sincs a nevem mellett semmi link).

    VálaszTörlés
  18. Loxon,

    az Ön bizalma egyszerűen lenyűgöz, megdermeszt, mint a kígyó szeme. keresem a szavakat, kapkodom a levegőt.
    Ha Tewton nem veregetett volna hátba., valami súlyosabb agykárosodást is szenvedtem volna az oxigénhiánytól.

    Tewton,
    ha a szöveg kéznél van (és nem reprint), akkor be lehetne szkennelni. Loxon szerkeszt valahova egy táhelyet, és felpakoljuk oda. Nos?
    (Szkennelésben tudok segíteni.)

    VálaszTörlés
  19. Tevvton, hogyhogy nem Maga fordította?! Hajlamos voltam azt hinni. Annál csak az lett volna szebb, ha Maga is írja. Az lett volna csak a Quis!

    A riposzt ötlete nagyon jó, bár ritkán már éltem vele, innentől tudatosan is alkalmazzuk.

    Ha meg szerénységből nem teszi ki azt az izét, nagy kár. Ha nem javítja az üzletet: rontja.

    VálaszTörlés
  20. Tölgy,

    látja, eddig a bizalmamat kifogásolták. Most meg a bizalmatlanságom?

    Egyébiránt az ötlet nagyszerű, támogatom az efféle együttes munkálkodást. A tárhely ötlete rég kivitelezve van. Tudták, hogy a Tea-Runde (blogunk alján levő nagybetűs cím) erre is való? Nem, ugye. Pedig már hónapokkal ezelőtt mindenre gondoltam. (Büszke, de úgy látszik, hiába)

    VálaszTörlés
  21. Loxon, ne adjon ötleteket a hamisításhoz :) Amúgy kínosan precíz szoktam lenni a forrásokkal, de egy poszt (pláne egy ilyen Quis!) hogyan mutatna egy bibliográfiai adattal? Lelőné a poént.

    A szkennelés olyan görögös dolog. Az igazán fontos szöveg az, ami átmegy az ember kezén. Tudják, "háromszor írd be szívedbe," mondja az Írás.

    Tölgy, ön a Béka, én meg a Béka Haverja :) nem tudta? (brouhaha)

    VálaszTörlés
  22. A Béka hanyadik Haverja? Az, amelyik a legközelebb van a fülihez?

    Én nem bánom, ha Tewton be akarja gépelni az egész könyvet. Kiürültek a szüret előtt a hordói, hogy nincs jobb dolga?

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)