2008. június 18., szerda

Vajon igaz-e, hogy csak három monoteista vallás van?

Közkeletű az elképzelés, mely szerint mindössze három monoteista („egyistenhívő”) vallás létezik, mégpedig a judaizmus, a kereszténység és az iszlám, a többi pedig politeista („többistenhívő”). Egyesek szerint még olyan abszurditás is felvethető, mely szerint vannak ateista vallások (mint például a buddhizmus vagy a taoizmus). Úgy vélem, hogy ezek az okoskodások hibás fogalmakon alapulnak.

A legszélsőségesebb nézet kétség kívül az, amikor egyesek azt állítják, hogy „a monotheizmust a zsidók találták fel”. Túl azon a blaszfémián, amelyért az ókori Izraelben megkövezés járt volna, hihetetlen szűklátókörűség és hübrisz nyilatkozik meg egy ilyen állításban. Egy vallást nem lehet „feltalálni”, és ha mégis, akkor pedig nincs miért felnézni rá. Legkevesebb is úgy kellene fogalmazni, hogy a monotheizmust maga a monotheosz, az Egy Isten „találta fel”, Ő alapította és plántálta az emberek világába, szívébe. Ezt egy platonista mondja Önöknek.

Moderáltabb az a szemlélet, amely elismeri a vallás isteni eredetét, ám azt kizárólagosan egy vallásra tartja igaznak (burkoltan ezáltal a többinek sátáni, azaz hamis eredetet tulajdonít, egyes esetekben ezt azzal szépítve, hogy a többi afféle homályos, féligazságokat tartalmazó utánzata az egyetlen igazinak). Bár ez a szemlélet az egyistenhitet legalább valóban egy valóságos Istennek tulajdonítja, ettől még rosszhiszemű, és hiányolja azt a bölcsességet, amelyet Hamvas Béla mutatott fel, amikor olyasféléket mondott, hogy „mindenhol van Ég”.

Egy harmadik, főként muszlim, bizonyos mértékig keresztény és zsidó nézet, amely – sajátjának prioritása mellett – elfogadja a három monoteista vallás viszonylagos egységét és részben egyívású voltát, sokkal nagyvonalúbbnak és világosabbnak tűnik. Akik ezt a felfogást vallják, e vallásokat előszeretettel ábrahámi vallásoknak is nevezik, utalva a közös szellemi ősatyára. Egy ilyen nézettel már lehet mit kezdeni, hiszen vallói felismernek egy közös tipológiát, amely e három vallási hagyománykört sajátos módon megkülönbözteti a többitől, és összeköti egymással.

Ugyanakkor e harmadik nézet hallgatólagosan vagy nyíltan arra is hivatkozik, hogy a többi vallási hagyomány nem monoteista, hanem többistenhívő (vagy ateista). Noha a teaivás türelmet igénylő tevékenység, mégsem szeretném hosszúra nyújtani az ilyen okoskodások részletekbe menő céfolatát. Mindössze rámutatnék, hogy van más lehetőség is, mint e szellemi hagyományok beskatulyázása a politeizmus téves címkéjébe.

Két dolgot hagynak figyelmen kívül azok a derék véleményalkotók, akik primitív (és egyébként valójában primitívek között sem létező) többistenhitet tulajdonítanak például a görögöknek.

Az egyik: a hierarchia megléte a pantheonban (monarchikus politeizmus). Vannak kiemeltebb, uralkodó, olykor nagyon központi istenalakok, és vannak, amelyek kevésbé kiemelkedőek, vagy viszonyba állítva egy másik alatt állnak.

A másik figyelmen kívül hagyott dolog viszont sokkal lényegesebb, és ez az, amire Helmuth von Glasenapp is rámutatott – különben egyetemi körökben méltánytalanul alapos forrásnak tartott – könyvében, Az öt világvallásban. Ezek az istenalakok sohasem abszolutizáltak, hanem időlegesen úgy öltetnek fel, mint a láthatatlan istenség különféle, egymástól látszólag független, és egymásnak alsóbb szinten olykor ellentmondó alakjai, megjelenési formái. Ezt Glasenapp henoteizmusnak nevezi, figyelmeztetve arra, hogy nem politeizmusról van szó, hanem az alakfölötti Egy (Hen) sokféle személyes alakjáról, arculatáról, olykor pedig „alakoskodásairól”, sőt „arcoskodásairól”. Nem véletlenül, sok „politeista” vallási hagyományban kiemelt, szakrális szerepe van a színháznak.



能面 翁

Okina, a noh legjelentősebb, korábbi eredetű maszkja.


A buddhizmust és a taoizmust szintén azért nevezik hol „ateistának”, hol „politeistának”, mert isten-fogalmuk elsősorban nem személyes – így isteni személyiségek alakját öltheti, de akár ezek hiányában is alkalmaz szimbólumokat. A zen-buddhizmus például nem használ teisztikus kifejezéseket, viszont beszél például cseresznyevirágról.

E vallási tradíciók igazi lényegét tulajdonképpen a színházi alakokba, „istenekbe” – és magam részéről hozzáteszem: vallásokba – burkolt egyetlen princípium alkotja.

Loxonjuk pedig most cseresznyevirágteát készít, amelyet kedvesétől kapott. Megkínálhatja-e Önöket anélkül, hogy materialistának, filológusnak, bűvésznek vagy gyaúrnak néznék?

12 megjegyzés:

  1. Úgy látom, maga az Egy és a Sok közül az Egyet választotta, rendes platonista módján :)

    Mexikó City-ben láttam egy templomban egy ölég érdekes istenszobrot: ücsörgött egy felhőn Isten, és mellette ücsörgött Jézus. Mosolyogtak, jól megvoltak :)
    Nu, ez monoteizmus-e?

    VálaszTörlés
  2. Tölgy, ha-ha. Fogas kérdés.



    Hol van Tevvton? Írt ugyan egy posztot, de nem kommentál. Képzeljék, hiányzik nekem. S mit látok, saját blogot forgat a fejében a hűtlen!

    Jó lenne ezt megelőzni. Tölgy, tud valami módszert? Mások?

    VálaszTörlés
  3. ahogy látom, eddig csak halandzsázott rajta.

    VálaszTörlés
  4. Tewton nyaralni ment, pár napja írta, hogy még utazik valahová.
    Türelem, a legjobb stilisztánk és latinosunk.
    Ha TWA el akarja vinni, sok pénzt kérünk érte!

    VálaszTörlés
  5. loxonom, lehet hogy pálinkázót kellett volna nyitnunk. a kommcsizás kicsit elrontja a tea ízét :<

    VálaszTörlés
  6. Ne aggódjon, Monsieur, arisztokratikusak leszünk, mint eddig.

    VálaszTörlés
  7. Ez mi, má' megint?
    MAga elment egy internet 2.0 tanfolyamra?

    VálaszTörlés
  8. twtn to all:

    aggodalmuk meghat, dícséretük zavarba ejt :)
    hahh, nyaralás, bárcsak! a következő hónapban Harmóniába kell kerülnöm a Felsőbb Erőkkel, és ezért a Világtól elvonulva a Tudást kell strukturálnom. Hogy adeptuséveim véget érjenek és Mesterré legyek.

    Ez a Folyamat a megtévesztésig úgy fog tűnni, mintha valamiféle Tudományos Írásművet hoznék létre valamiféle T.O. (Totalising Order) sürgetésére. Valójában azonban a jelenlegi szabadságfokomon a szőnyegen futkosó pókok és a falon gyűlő lepkék metafizikus jel-karakterét fogom fejtegetni.

    A saját blog csak egy ötletlerakat, szeszély és alapanyag :) és titkos terv. Jó eséllyel nyár végére el fogom felejteni a belépőkódokat, és elviszi azt egészet a Cica.

    VálaszTörlés
  9. Kedves Loxon!

    Számomra és szimpatikus az az idea, amit a görög vallás implicit monotheizmusáról fejtettél ki, viszont nem látom egyértelműen megalapozottnak az "Egy"(Hen) szerepeltetését a neoplatonizmus előtti vallási gyakorlatban. Az, hogy minden isten az Egy megnyilvánulása, vagy/és arculata, valójában csak a plótinizmusban van dokumentálhatóan kifejtve, (legalábbis tudomásom szerint)korábban viszont nem. Azt el tudom képzelni, hogy vannak erre utaló nyomok, mondjuk Parmenidész és Hérakleitosz munkásságára (Parm. A "Létező" /To On/ Hérakl. - a "Logos" - és a vallás és filozófia szétválasztása nem oly hangsúlyos ekkor még, ezért a filozófiai hagyományt a vallásival együtt kezelem, v.ö. Huston Smith: a görög filozófia mint nagy vallás, Tradíció Évkönyv)amelyben minden létező egy, viszont pl. Platón szerintem nem beszél arról egyértelműen, hogy az istenek a "jó ideájának" aspektusai lennének (v.ö. Állam, Phaidros) ha ezt tekintjük Platón "egyisten-fogalmának". Szóval valamilyen konkrétabb utalással ki kéne egészíteni azt, hogy hol jelenik meg a korai görög hagyományban a Hen ideája.

    VálaszTörlés
  10. Kedves Theognostés!

    Köszönöm az értékes megjegyzéseket. Megkeresem a módját, hogyan javítsak az íráson.

    Kérsz-e meghívót? Szívesen olvasnék színvonalas posztot például e tematikában.

    VálaszTörlés
  11. Kedves Loxon!

    Köszönöm, elfogadom. Egyébként az írás tényleg jó, és olyan problémára hívja fel a figyelmet amit igazán érdemes vizsgálni. Amúgy azt hiszem A.K. Coomaraswamy írásait lenne érdemes a görög témából átnézni, csak magyarul sajnos alig van, esetleg ismered őt?

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)