2008. június 22., vasárnap

Morus Szent Tamás napján


Emlékezzünk meg egy kicsit róla, ha már a jó kormányzást kerülgetjük, hiszen ma, június 22-én van a napja. Az élete jól ismert. 1535 júliusában Henrik király lefejeztette Morus-t, Anglia első világi kancellárját, mert a válása miatt a pápával szakító uralkodót nem támogatta. Morus, aki Lutherrel is vitába szállt, és az eretnekek engesztelhetetlen ellenfele volt, jól tudta, mi a tét. Mégis ellenszegült a lelkiismeretére hivatkozva.

Magyarországon Morus-t elsősorban az Utopia írójaként ismerik, és Kautsky nyomán proto-kommunistának vélik, jobb esetben platonistának. Morus azonban sokkal termékenyebb volt, az elmúlt évtizedek Morus irodalmának új ortodoxiája pedig azt állítja, hogy az Utopia nem utópista mű, hanem ironikus, sokkal inkább fricska a platonizmusnak, mint annak képviselete.

Morus katolikus és anglikán (!) szent. Előbbi 1935-ben lett, halála után 400 évvel, a fasizmus és nácizmus felemelkedése, a bolsevikok végleges berendezkedése idején (az ukrajnai éhínség és a koncepciós perek idején zajlott a szentté avatási eljárás).

Az államférfiak védőszentje és a lelkiismeret szentje miért lett pont akkor fontos? Miért feküdt ismét keresztbe a haladásnak a katolikus reakció?

Nietzsche 1882-ben írta a Vidám tudományban, hogy Isten halott, majd az Ecce Homoban megjósolta, hogy a XX. század korábban ismeretlen méretű háborúkat hoz majd, katasztrófákat, mivel nem létezik már semmilyen Isten, ahová fordulhatnának az emberek. A vakhit, ami korábban Istenre irányult, most Nietzsche szerint a barbár nacionalista testvériségre fog irányulni. A modern, politizált eretnekségek kora jött el.

Az „Isten meghalt” tétel minden érték végét jelenti majd szerinte, és a hatalom akarása uralmát.
Ecce vates! Ecce vates!

Az első és második világháború és a totalitárius rendszerek korábban elképzelhetetlen méretű népirtásai őt látszanak igazolni. Ebben a világban avatta szentté a Katolikus Egyház Morus-t, aki a lelkiismeretének engedelmeskedve vállalta a világi zsarnok kezéből a halált. Mégsem ő, hanem Luther ismertebb ma bátorságáért: a katolikus császár Luthert elengedte, hiszen egy birodalmat kellett kormányoznia és egyben tartania, amit csak körültekintő módon tehetett. A Katolikus Egyház mellett kitartó Morus-t azonban kivégezte az anglikán protestantizmus alapítója, Henrik.

Morus államférfiak védőszentjévé avatása olyan politikai légkörben történt, amikor az uralkodó politikai eretnekségek vegyítették az evilági messianizmust a realizmussal, amely szerint csak a hatalom és a pénz (gazdaság) a valóságos, minden egyéb erkölcsi megfontolás tévedés, a hamis tudat része. Ezek az eretnekségek – . Lukács Taktika és etika – a megtisztító erőszakot hirdetve minden, a politikai megváltás útjában álló akadályt elsöprendőnek ítéltek. Emberek, népek, intézmények sora mellett az egyik legfontosabb ilyen reakciós korlátnak a lelket és a lelkiismeretet tartották: annak a lehetőségét, hogy a politikai vezéren kívül valami nem evilági – valami sem hatalommal vagy kényszerrel, sem pénzzel nem ellenőrizhető – forrása is lehet az emberi cselekvéseknek. Ha ilyen lehetséges lenne, akkor az emberek is ellenállhatnak, visszakérdezhetnek az evilági megváltással kapcsolatban.

Morus Tamás annak az embernek lett a példája, aki az evilági zsarnokkal szembe mert szállni a lelkiismerete parancsa miatt, még ha az életébe került is. Pedig ennél magasabbról, mint ahol ő állt a világi életében, nem bukhatott volna senki.

Az elmúlt 200 évben számtalan szekularista „tudományos” irányzat született, amelyek a lélek, a lelkiismeret, a szabad akarat és az erkölcsi döntés létét vonják kétségbe, igyekeznek azt valamilyen materialista magyarázattal elsöpörni. De ezzel akaratlanul is az evilági zsarnokságok számára készítik elő a terepet, az ellenállás végső bástyájának létét kétségbe vonva.

Morus egy levelében azt írta: „először istenre kell tekintenünk, és Isten után [a királyra], a kivégzése előtt pedig a feljegyzések szerint a bitón az utolsó szavai – Ó, borzalom! – ezek voltak:

The
King's Good Servant But God's First.

19 megjegyzés:

  1. tölgy,

    van még a lelkiismeretnek transzcendens vonatkozása? szerintem a lelkiismeretet pont nem tagadják, még talán kedvelik is, mert rá hivatkozva ma bármit meg lehet tenni. a 'mert a lelkiismeretem ezt diktálta' indokként ugyanazzá vált, mint a 'csak'- ezért kiüresedett, erkölcsi tudást már nem tartalmaz (hiszen morus nem azért lett mártír, mert 'csak').

    VálaszTörlés
  2. én nem értem, hogy a szekularizmusból miért következik automatikusan az evilági zsarnokság?

    Következhet, és sajnos következett is, de ez mennyiben befolyásolja, hogy a vallást, hitet, transzcendenciát támadó materialista nézetek igazságtartalmát?

    VálaszTörlés
  3. Gabrilo jogosan rosszkedvű, hiszen Platón nem utópista volt, és nem is rózsaszín idealista.

    Egyébként szép írás, jó kiegészítője Tölgy "Birodalmának".

    Morus ügyében mégsem látok még tisztán. Mindenesetre jó alapot adott ahhoz, hogy utánaolvassak dolgoknak.

    VálaszTörlés
  4. Gógyszerész uram,

    a mai politikusok ad hoc szofisztikáit nem veszem tl komolyan. Valóban, ők mind azt mondják "csak", ami nekem kedves válasz volna, ha nem akarnák racionalizálni :(
    Szresse a szofisztikájukta Popper :(

    Gabrilo és Loxon,
    én bizony nem bántom Platónyt. Csak arról írtam egy kuta mondatot, hogy az Utopia körül van egy - Mo-n nem nagyon ismert vita. Az Utopia proto-kommunista voltát talán a mi Lukács-óvodásainkon kívül a világon már nem sokan vallják, de azért van egy platonista értelmezése. Ezzel szemben a atolikus mainstream Morus-irodalom inkább azt, állítja, hogy Morus az Utopiában ironizál Platón Államán, és inkább a latin, cicerói politikai gondolkodást képviseli vel szemben. (Ez nem azt jelenti, hogy Morus "jól" értelmezte-e Platónyt, úgy értelmezte, ahogyan a kortársai általában.)

    VálaszTörlés
  5. Kedves Névtelen,

    remélem nem írtam, hogy a szekularizmusból automatikusan következnék a zsarnokság.
    De a szekularizmus lehetőséget jelent a zsarnoksg létrejöttére. Majd erről írok eccer bővebben.

    VálaszTörlés
  6. Urak, mit gondolnak arról a szimbólumról, amelyet a festő Morus mellkasára helyezett?

    VálaszTörlés
  7. Ezúttal egyetértek Quercus kollégával, szerintem is az autonóm gondolkodás és az egyéni lelkiismeret fékezheti meg az izmusok uralmát.

    Nevezhetjük erkölcsi tartásnak is.

    VálaszTörlés
  8. Ha jól látom... egy rózsakereszt-szerűség...

    VálaszTörlés
  9. twtn to all,

    "hiszen Platón nem utópista volt, és nem is rózsaszín idealista."

    nyihahaha, azért jól pofára esett, amikor a szigeten meg akarta valósítani az államát. Mintha dicstelenül menekült volna, nem?

    "rózsakereszt-szerűség..."
    ááááááá
    na ne! Loxon! Legyen realista!
    én elsőre max. egy heraldikai rózsát látok, ami ebben az esetben a rangjának a tartozéka is lehetett, pláne egy ilyen fontos státusban. A rózsa rengeteg jelentése meg egy másik dolog, adott esetben szerintem a tárgy eredetijét is meg lehetne találni. Kellene egy művtöris :) aki hozzáfér valami monográfiához.

    VálaszTörlés
  10. twtn to all*

    Hmmm.
    Tölgy, esetleg egy T-shirt businesst lehetne alapozni a kovetkezo kepre:
    www.kjg.org/index.php?id=42

    * a cica elvitte a sütiket a googléból, és nem tudok belépni :(

    VálaszTörlés
  11. Tevvton, én soha semmi rosszat nem hiszek el, amit Platónról mondanak. Van egy olyan érzésem, hogy az a Maga által idézett történet sem igaz.

    Amíg pedig egy komoly művészettörténész meg nem magyarázza a medaliont, számomra gyanús marad.

    Találja meg a sütiket a cicánál (nem hiszem, hogy megette, tudja a macskák nem igazán édesszájúak), mert különben a gyöngytyúkot kell mozgósítanunk.

    VálaszTörlés
  12. twtn to Loxony

    egy hirtelen ötlet:
    http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/h/holbein/hans_y/1528/4more.html

    a lánc egyértelműen a hivatal jele, a függőről nincs szó.

    "When this portrait was painted in 1527, More held the office of Chancellor of the Duchy of Lancaster. He had been knighted in 1521. It is not known whether the golden chain of office made of S-shaped links was bestowed on him on this occasion or earlier, in 1517, when he first entered the king's service, the chain indicating the willing submission of the wearer."

    máshonnan meg ezt kaptam elő:

    "The Tudor Rose
    The Tudor family is represented by the Tudor Rose. It is a rose which combines both a red and a white rose. The Tudor Rose symbolized the union between the red rose of the House of Lancaster and the white rose of the House of York."

    közepes képzelőerővel és egy google image search-csel az ember a függőt könnyedén azonosítani tudja a tudor-rózsával (2 rózsa egymáson). De ez csak egy 5 perces gondolatkísérlet és retorikai meggyőzés. :)

    VálaszTörlés
  13. The Tudor Rose

    Thank you, Tevvton, it is still mysterious: the Tudor Rose has its own origin.

    Érdekes, hogy vannak olyan feltételezések, melyek szerint Morus egy "Fratelli Obscuri" nevű pythagoreus társaság tagja lett volna.

    Kutatásokat folytatok az ügyben.

    VálaszTörlés
  14. Tewton,

    kösz a Tudor rózsát, bár Loxon nem fog engedni, és More-t beletuszakolja valami titkos gittegyletbe :)

    De miért nekem kell észrevennem, hogy a Tudor rózsa piros.fehér-zöld? Lesz itt egy magyar szál is!

    AZt tudniuk kell, hogy More akkor írta az Utopiát, amikor a Henrik a szolgálatába hívta, és erősen hezitált. Utólag látjuk, volt oka rá.

    VálaszTörlés
  15. Tölgy, jól látja, addig nem nyugszom!

    VálaszTörlés
  16. Tolgy,
    hah, ettol a gittegylettol tartok en is! en eszrevettem a trikoloros vonatkozast ... :) dehat nem vagyok nacionalista-ezoterikus

    twtn

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)