2008. május 11., vasárnap

Hobby és életmód: Quis!


"There is always one moment in childhood when the door opens and lets the future in. ... We should be thankful we cannot see the horrors and degradations lying around our childhood, in cupboards and bookshelves, everywhere."

Hard core olvasók ki is találhatják, ki a szerző. (Segítség: huszadik századi és angol, és talán konzervatív is)

(a kép Sbpoet fotója – flickr.com)

10 megjegyzés:

  1. Az a sok horror és degradáció a Múlt bűzös lehellete lenne?

    VálaszTörlés
  2. Tewton,
    teccik a szöveg is és a kép is.
    De nem jöttem rá, így csaltam, és megkerestem :(

    http://en.wikipedia.org/wiki/The_Power_and_the_Glory

    Erre gondolt, nem? Egy katolikus papról hogy lehet könyvet írni? Borzalom!

    VálaszTörlés
  3. csalás! csalás! wikipédia nem ér!

    El kell olvasni. Az összes balliber és ateista harcimajommal végigolvastatnám. Talán valamennyire fogékonyabbakká válnának a másságra.

    Egyébként Green pár műve indexre is került, ez a könyve is igencsak feszegeti a határokat. Vitatható életet élő papok vs egyházüldözős szocializmus (gyilkosság included), ex opere operato, élet és halál.

    VálaszTörlés
  4. Anyám nagyon szereti Greene (Grün?) regényeit. Elsősorban, mert izgalmasak és jól vannak megírva.

    De talán nem véletlenül adták ki szívesen a Kádár-érában. Greene Castro-ékkal barátkozott.

    VálaszTörlés
  5. (TWTN to Loxon,

    Green az, keinfalls Grün.

    Angliában is kiadták, pedig ott nem volt Kádár .) Sőt, meg is filmesítik.

    Green írt direkt ilyen kalandos-kémes regényeket is, de azokat ő maga nem tartotta sokra (talán más néven is publikálta). A Hatalom és a dicsőség nem ilyen.

    Vajon barátkozott-e Castroval? forrást, hivatkozást!
    Lehet. Én ezt nem tartom jelentős momentumnak, sőt (mondom úgy, hogy az életmű javát már egyszer végigolvastam).

    Sokkal érdekesebb a szemléletmódja. De ehhez össze kellene szedni az elmém.

    VálaszTörlés
  6. Tewton,
    én nem ismerem ezt a Grünt, de a First Things, ami pápista teakratáknak mégiscsak autoritas, azt írja, hogy jóban volt Castroval és Hosiminnel.
    http://www.firstthings.com/article.php3?id_article=3226

    Ez a könyve megjelent nálunk?

    VálaszTörlés
  7. helyesbítés: GreenE.
    Erősen dekoncentrált vagyok ma.

    Tölgy,

    0. van magyarul, A hatalom és a dicsőség a címe, Babits is ajánlgatta barátainak, és le is akarta fordítani (de meghalt).

    1. ha már ad hominem érv, akkor Heidegger meg náci volt .) Green egy komplex figura, de a könyveit érdemes olvasni, nem az életrajzát. Persze az is érdekes.

    itt 2 másik nézet a first thing mellé:
    http://www.catholicauthors.com/greene.html
    http://tls.timesonline.co.uk/article/0,,25338-2323675,00.html

    A The power and the glory 1940es. A kései Greene lehet, hogy nem olyan jó (én nem kronológia szerint olvastam, és nem is a politikai nézetei[m] miatt).

    2. a kérdés nekem itt a liberation theology kérdése. Lehetnek olyan helyzetek és kérdések, amikor a kommunisták és a katolikusok ugyanazt gondolják. A Hatalom... pont ennek az ellenkezőjéről szól.

    VálaszTörlés
  8. Tevvton, minden tiszteletem az övé, meg különösen anyámé. Greene (az e-t megint lehagyta) kommunizmusa engem frusztrál kicsit.

    Való igaz, hogy a kommunizmusban és a kereszténységben lehet néhány közös vonás is (ámbár ez az összefüggés korántsem olyan egyértelmű). Azért azt ki lehet mondani, hogy ami a kereszténységben kommunista, az nem keresztény, és ami a kommunizmusban keresztényi, az nem kommunista. Ha mégis, akkor inkább átállok Julianus Imperator oldalára.

    Viszont a nemzetiszocializmus (pidginizált formájában: nácizmus) sokkal összetettebb kérdés, mint a kommunizmus, ezért nem szeretem a bizonyos mértékig szimpatizáns szerzőket "lenácizni".

    Nem vagyok nemzetiszocialista (főleg abban, amiben a nemzetiszocializmus szocialista volt). Heidegger nem egy dekadens ember volt, hanem egy konzervatív ember. Valamit meglátott a nemzetiszocialista forradalomban, illetve a Harmadik Birodalomban, ahogy Carl Schmitt vagy mások is.
    Kritikával szemlélte, és nem mondható, hogy pl. barátkozott volna NSDAP vezetőkkel vagy titkárokkal.

    Ezzel ellentétben Greene élete második felére tartogatta azt a meggyőződését, hogy bárcsak volna a SZU-nak tanácsadója a Vatikánban, és mindezt halála, 1991 előtt nem sokkal, a főtitkár Gorbacsov előtt, mondhatni "ölelve" az elvtársakat.

    Ettől függetlenül igaza van, Greene komplex ügy.

    BBC Interviews

    A Grün névvel egyébként tényleg játszott. (The Third Man)

    VálaszTörlés
  9. Loxon,
    ne beszéljünk most Heideggerről (csak analógiaként vetettem fel az ad hominem érvek ellen), mert az külön topik lenne ... komoly szemléleti és morális fenntartásaim vannak vele szemben.

    Mindenesetre Greene író volt, Heidegger meg filozófus. Egyik életét se tartom követendőnek, sőt. Bukott ember mind a kettő.

    Mindkettő mondott olyat, amivel nem értek egyet, csak amíg az iróniamentes Heidegger kinyilatkoztatja az igazságot, Greene történeteket ír és megfigyel, szellemesen és jó stílusban, önironikusan is.

    És azért én nem szeretem, amikor pl. a lét nyelve kitüntetetten egy bizonyos nyelv (még jó, hogy nem egy genetikai csoport), és valaki eljátssza a Szent Filozófia dodonai prófétájának a szerepét egy egyetemen.

    Miközben anyuval irattatja ki a kis Heidegger-gyereket az egyházból, de mellesleg a tanítványával is csalja anyut. Egy ilyen embertől különösen delikátak a fejtegetések pl. a bűnről.

    VálaszTörlés
  10. Másik adalék:
    GreenE mondja a saját "balosságáról:"

    “I’ve always said that ever since the age of 19 I’ve been on the left, but I don’t know if it means anything or whether it’s just my way of thinking. I think it means being against dictatorship. And it’s against the extremes of capitalism. Which I think is represented by the United States. I don’t think we can do entirely without capitalism. But the extremes are disagreeable and dangerous.”

    http://thephoenix.com/article_ektid16401.aspx

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)