2008. május 30., péntek

Doktor Johnson Rousseau-ról

Konzervatív szerzők közt létezik egy kimondatlan versengés, nevezetesen a 'ki tudja elegánsabban leápolni Rousseau-t és követőit' számban. Természetesen nem csupán a savoyai vikáriusok és a magányos sétálók eszméin való vaskos élcekről, vitriolos tréfákról van szó, hanem elegáns és pontos touchékról, ad hominem csörtékben. Tételem alátámasztására ahelyett, hogy citálnám a Konzervatívok Összes megfelelő részeit, inkább a házibajnokságból csemegézek: itt van Gabrilo posztja a demokráciáról és Tölgyé a nemes vademberről (höhö).

A poszt megírására mégis Boswell Johnson-biográfiájának részletei késztetettek. Álljon itt most mindnyájunk örömére ez a két kedves kis passzus (a csészéket tegyék az asztalra, a szőnyegre is ügyelnünk kell).

»BOSWELL: Kedves Uram, csak nem nevezi Rousseau-t rossz társaságnak? Vagy valóban rossz embernek tartja őt? JOHNSON: Uram, ha tréfálkozni óhajt, nem beszélek erről Önnel. Ha pedig komolyan gondolta a kérdést, nost, hát úgy gondolom, ő egyike a legrosszabb embereknek: csirkefogó, akit ki kell űzni a társadalomból, mint ahogy ki is űzték. Két vagy három ország kiutasította, szégyen és gyalázat, hogy ebben az országban védelemben részesül.BOSWELL: Nem tagadom, Uram, regénye talán okozhatott kárt, de nem hiszem, hogy szándéka rossz lett volna. JOHNSON: Uram, ez nem elég. Senkire sem tudjuk rábizonyítani a rossz szándékot. Agyonlőhet valakit, és kijelentheti, mellé akart lőni. A bíró azonban akasztófára ítéli Önt. Ha bűncselekményt követtek el, a bíróság nem veszi figyelembe, hogy aki elkövette, 'állítólag' nem szándékozott rosszat tenni. Rousseau, Uram, nagyon rossz ember. Szívesebben írnám alá az ő deportációs ítéletét, mint bármelyikét azon gonosztevők közül, akiket az elmúlt esztendőkben az Old Baileyből útnak indítottak. Igen, legszívesebben azt látnám, hogy az ültetvényeken robotol. BOSWELL: Uram, éppoly gonosz embernek tartja őt, mint Voltaire-t? JOHNSON: Nos, Uram nehéz lenne a gonoszság arányát kettőjük között megállapítani.«


»A szokásos ábrázolások alapján megkíséreltem védelmembe venni a romlatlan természeti élet magasabbrendű boldogságát. JOHNSON: Uram, ennél semmi sem lehet hamisabb. A vademberek semmiféle testi előnnyel nem rendelkeznek a civilizált emberek felett. Egészségük nem jobb, s ami a gondokat vagy lelki szorongásokat illeti, az ilyesminek nem felette állanak, hanem inkább alatta, akár a medvék. Nem, Uram, ne mondjon több ilyen kíváncsi paradoxont, nem vagyok többre kíváncsi. Lord Monboddo, az Ön skót bíráinak egyike fecsegett nekem egy csomó ilyen ostobaságot. Őtőle elviseltem, de Öntől nem viselem el. BOSWELL: De Uram, nem beszél-e Rousseau éppilyen ostobaságokat? JOHNSON: Igaz, de Rousseau tudja, hogy ostobaságokat beszél, és kineveti a világot, amiért megbámulják érte. BOSWELL: Hogyhogy? JOHNSON: Nos hát, Uram, ha valaki ilyen ügyesen mond ostobaságokat, annak tudnia kell, hogy ostobaságokat beszél. De félek (mondta kuncogva és nevetve), Monboddo nem tudja, hogy ostobaságokat beszél.«

8 megjegyzés:

  1. Minő niveau. Titokban erre a literatőr milieure edzettem, amikor megnyitottam nagyúri körünket.

    Avant, Seigneurs!

    Az óra közelg.

    VálaszTörlés
  2. az angolokat sosem a szellemességük miatt kedvelték,ugye?

    t.

    VálaszTörlés
  3. "..amikor még a nagy Doctor Johnson, a XVIII. századi angol irodalom eme kiemelkedő alakja ült benne és mondogatta halhatatlan banalitásait, amelyeket a hűséges Boswell feljegyzett az utókor számára."

    :P

    t.

    VálaszTörlés
  4. Pharmacist, az a hurok először is ott volt?

    VálaszTörlés
  5. Rousseau-t én itten nem ekéztem kérem! Lassan már sajnálnám is ezt a szerencsétlent, ha nem lenne körülötte valami kultusz még ma is a középiskolai tankönyvekben.
    Johnson néhány esszéjének lefordítására már én is gondoltam.

    Szegény Loxonnak eddig kellett várnia a pillanatra :)

    VálaszTörlés
  6. Gyóccerész úr,
    amúgy maga írja Köteles László beszédét is.
    A rajza után most már biztos magára áll Klára asszony elit kommandója. Remélem otthon nem tart üres üvegeket és éghető anyagokat?

    VálaszTörlés
  7. Való igaz, Monsieur Le Chêne, de túlságosan ne sajnáljuk Loxont, mert még elhiszi, hogy a salon eddigi munkája mentesítve volt az efféle beautétól. Pedig korántsem.

    Ott van par example az Ön ragyogó Montaigne-posztja, hogy mást ne mondjak.

    VálaszTörlés
  8. tölgy:

    azokat nem, de megvan dévédén az akarat diadala :(

    igen, az ekézést én olvastam bele, hogy illusztráljam, milyen rendjénvaló levetkezni a társadalmi kényszereket, ahogyan JJR is prófétálta.

    VálaszTörlés

Imago animi sermo est (Seneca)