Mivel a Teakraták körében is előkerült a demokrácia témája, gondoltam, (szokásomhoz híven) finoman, arisztokratikus mozdulatokkal és autentikus konzervatív módjára belerúgok egy kicsit.
1) telosz – a demokrácia hívei haladók. Azt gondolják, hogy a demokrácia alkalmazása az élet minden területére egy olyan állapothoz juttat bennünket, ahol boldogok leszünk. Implicite feltételezik tehát azt is, hogy a demokrácia, mint olyan, mindenhol minden további nélkül alkalmazható – ezért is nevezem őket demokratikus fundamentalistáknak.
2) a politikai gondolkodók között nagyítóval kéne keresni azokat, akik hívei voltak a demokráciának. Bírálóiból, elítélőiből már annál több van. Még Tocqueville-t is érdemes megnézni, akit noha a demokrácia egyik "szentjének" tartanak, nos, talán mégsem volt annyira híve a demokráciának: az igaz, hogy azt mondta, elkerülhetetlen a demokrácia terjedése, ám ettől nem volt feltétlenül boldog.
(Ha valaki emlékszik egyáltalán olyan figurára, aki támogatója volt, szóljon!)
3) Ha a nyugati demokráciák működőképesek, kérdés, mitől azok? Tölgy kartárs helyesen vetette föl egy kommentben, hogy a demokráciáknak rengeteg nem-demokratikus előfeltételük van (tekintély, nevelés, hagyomány, lojalitás, stb.). A kérdés az, hogy azért működnek-é a demokráciák, mert demokráciák, vagy ezen nem-demokratikus elemek is segítik működőképességüket? Ha utóbbi a helyes válasz, akkor a demokratikus fundamentalizmus egy marhaság.
4) A XX. század zsarnokságai demokráciák voltak. Mind a népre és a többségre, valamint a népszuverenitásra hivatkoztak. Szintén Tölgy vetette föl, hogy a monarchiák is elmehetnek rossz irányba, ugyanakkor olyan tragédiákat egyik zsarnokság sem volt képes produkálni, mint a XX. századi totalitárius demokráciák.
5) Nevelés, hagyomány – mint említettem, a monarchiák is válhatnak zsarnoksággá, azonban kérdés, a demokráciák, avagy a keresztény monarchiák adnak erre nagyobb lehetőséget? Az elmúlt néhány száz év európai történelmén végigtekintve a demokráciák nem állnak túl jól: a monarchia intézménye hagyományon, tekintélyen és nevelésen alapul (upsz, ezek elég konzervatív fogalmaknak tűnnek!), így valószínűleg egy monarcha "szakértelme" megbízhatóbb, mint a változékony "többség" döntése alapján kiválasztott demokratikus politikusé.
... A sor folytatható, még folytatom is, de itt most berekesztem; egyrészt, mert ha mindent le akarnék erről írni, sosem végeznék, másrészt pedig kész a teám...
1) telosz – a demokrácia hívei haladók. Azt gondolják, hogy a demokrácia alkalmazása az élet minden területére egy olyan állapothoz juttat bennünket, ahol boldogok leszünk. Implicite feltételezik tehát azt is, hogy a demokrácia, mint olyan, mindenhol minden további nélkül alkalmazható – ezért is nevezem őket demokratikus fundamentalistáknak.
2) a politikai gondolkodók között nagyítóval kéne keresni azokat, akik hívei voltak a demokráciának. Bírálóiból, elítélőiből már annál több van. Még Tocqueville-t is érdemes megnézni, akit noha a demokrácia egyik "szentjének" tartanak, nos, talán mégsem volt annyira híve a demokráciának: az igaz, hogy azt mondta, elkerülhetetlen a demokrácia terjedése, ám ettől nem volt feltétlenül boldog.
(Ha valaki emlékszik egyáltalán olyan figurára, aki támogatója volt, szóljon!)
3) Ha a nyugati demokráciák működőképesek, kérdés, mitől azok? Tölgy kartárs helyesen vetette föl egy kommentben, hogy a demokráciáknak rengeteg nem-demokratikus előfeltételük van (tekintély, nevelés, hagyomány, lojalitás, stb.). A kérdés az, hogy azért működnek-é a demokráciák, mert demokráciák, vagy ezen nem-demokratikus elemek is segítik működőképességüket? Ha utóbbi a helyes válasz, akkor a demokratikus fundamentalizmus egy marhaság.
4) A XX. század zsarnokságai demokráciák voltak. Mind a népre és a többségre, valamint a népszuverenitásra hivatkoztak. Szintén Tölgy vetette föl, hogy a monarchiák is elmehetnek rossz irányba, ugyanakkor olyan tragédiákat egyik zsarnokság sem volt képes produkálni, mint a XX. századi totalitárius demokráciák.
5) Nevelés, hagyomány – mint említettem, a monarchiák is válhatnak zsarnoksággá, azonban kérdés, a demokráciák, avagy a keresztény monarchiák adnak erre nagyobb lehetőséget? Az elmúlt néhány száz év európai történelmén végigtekintve a demokráciák nem állnak túl jól: a monarchia intézménye hagyományon, tekintélyen és nevelésen alapul (upsz, ezek elég konzervatív fogalmaknak tűnnek!), így valószínűleg egy monarcha "szakértelme" megbízhatóbb, mint a változékony "többség" döntése alapján kiválasztott demokratikus politikusé.
... A sor folytatható, még folytatom is, de itt most berekesztem; egyrészt, mert ha mindent le akarnék erről írni, sosem végeznék, másrészt pedig kész a teám...
Bejegyzések
Az arisztokrata megfogja az _eke szarvát és a sóval való beszántása közben egy jó íízesset rúg a demokráciába :)
VálaszTörlésCsak annyit fűznék hozzá a szerintem jól szóló poszt-íróhoz, hogy:
VálaszTörlésÉletünk egyetlen fontos döntése sem demokratikus.
Ez nem azt jelenti, hogy akár sorsdöntő kérdéseknél ne vehetnénk figyelembe mások (nem a démosz, hanem általunk figyelembe vett más személyek) véleményét, de magát a döntést már autokratikusan, függetlenül hozzuk meg, visszük végbe.
Vagy – ha valakire hallgatva – akkor valakire hallgatva, valaki olyan szavára, akiére adunk – lehet, hogy ez a valaki egyébként teljesen egyedül van a véleményével.
Az ember fontos, életét érintő kérdésekben nem úgy cselekszik, hogy megszámlálja, hogy mi az, amit a legtöbb ismeretlen, avatatlan és netán idióta személy mond az ügyről, hanem meghallgatja, amit azon kevesek mondanak, akikben személyesen megbízik, vagy esetleg – vannak ilyen természetű személyek is – akiknek a szavára mint parancsra hallgat (saját akaratából), s ezek után saját maga, – szavazócédulák nélkül, és a néha pimasz közvéleményre olykor akár magasról is téve – dönt és cselekszik.
Demokratikusan nagyon korlátozott, nem lényegretödő dologban érdemes dönteni. Pl. hogy legyen-e állatkert-nézés vagy sem. De többnyire még ezt a kérdést is valaki felvezeti és levezényli. Viszont legalább itt elismerhető az egyenlőség, vagy a mennyiség döntő szerepe.
Egyébként a fontos döntésekben, amelyek minőségiek, teljesen irreleváns, hogy hány bamba ember ikszelne erre vagy arra az előre szájbarágott megoldásra.
Milyen igaz. Kicsit revideáltam az a nézetemet, hogy szükséges lenne mind a választóknak, mint a választottaknak egy nagyon szelektív szűrőn átmenni ahhoz, hogy a játéktér bármely felén felléphessenek.
VálaszTörlésEngedjetek meg egy valós példát. Valószínűleg tényleg jobb megoldás a vizitdíj, mint ha nincs, és hogy ez a jó döntés érvényre juthasson, ehhez az kellett, hogy Flethow ezt letagadja még 2006-ban, és sok "bamba ember" segítségével végül sikerült is megvalósítania.
Jó, de, a bamba emberek honnan tudhatták volna - ha fel se vetődött a probléma -, hogy lesz ilyen, és akkor nincs-e nála esetleg sokkal jobb megoldás; pláne, hogy az csak egy sebtapasz és mély vágásra?
Továbbvíve a magyar példát, még azt se mondom, hogy ha a másik oldal nem tett volna mindig kereszetbe, akkor valami fájdalmas átmenet végén nem sült-e volna ki valami jó a dologból. De akkor is ott a tüske, hogy miért e vezetők közt van a sokkal több adócsaló, köztörvényes bűnöző, és megyei jogú városokat elcsesző politikus?
Ha meg erre az a válasz: hiszen ez mind a jobboldal mérhetetlenül ravasz aknamunkájának eredménye - akkor megint ugyanott vagyunk, ahonnan kiindultunk, csak még több bizalom veszett oda. A konkrét értékek helyett majd lefordítom ezt egy általános formulára is, ha van rá igény, de most sietek.
A nulladik probléma az, hogy a bambák olyanokat hozhatnak kedvezőbb helyzetbe, akik aztán azt tesznek, amit akarnak. Ez érvényes a benevolensekre és semi-malevolensekre is, de hogyan különböztesse meg ezeket egy bamba? Vagy akár egy non-bamba is? Vagy nincs is olyan, hogy bene-male, mert valóban mindkét (sok) vezetőségre aspiráló irányzat tényleg a demoszért dolgozik? Ha igen, akkor hogyan létezhet ennyiféle út és eszköz érettük? Nem lehet, hogy nincs is sokféle mód? Csak egy? No és melyik az, figyelembe véve, hogy az emberek ugyan egyenlőek, de tényleg nem egyformák minden kvalitásukban, beleértve a döntési képességet? Netán ha néhány irányzat célja és értelme pedig nem is a demosz, hanem egyszerűen csak demiurgosz...
mais, mais --- mon cher Billegető,
VálaszTörlésun peu de kötözködés
"Valószínűleg tényleg jobb megoldás a vizitdíj, mint ha nincs"
szórványos (ám jó talajba hullt) közgazdaság-filozófiai emlékeim alapján azt kell gondolnom, hogy a közgazdaságtan valahol a béljóslás és az időjárás-előrejelzés közt áll, ami a bizonyosságát illeti. Jövőre vonatkozó állítások, futura contingentia ... humanities, not science; ezért már a "valószínű" is talán egy erős kifejezés. Pláne ha a mai magyar valóságot tekintjük, ahol ugyanaz a hídnyi összeg hol hibaszázalék, hol hatalmas összeg.
tevvtony
G
VálaszTörlésmég egy demokrácia kritika: a demosz sosem képes az uralmat gyakorolni, csak egy paraván az őt manipulálók eltakarására.
Tevvton (vagy Tewton? sose tudom), egyetértek. A közgázak (gőzgáz) szerintem, mivel a saját alapszabályai által felállított rendszert írja le, sokszor meglepően (és nem meglepően) igaza van. Ha meg olyasmivel találkozik, ami egy kicsit is rajta kívül esik, megáll a tudománya, és izzadságszagúen erőlködni kezd. Jó példa a tudatos vásárlás és az ehhez kapcsolódó környezetszennyezési dolgok.
VálaszTörlésA vizitdíjas eszemfuttatás nem a saját érzelmektől és érdekektől áthatott véleményem, hanem próbáltam a kiagyalói fejével és semlegesen gondolkozni. Nem sikerült? :)
Kedves bölcs örög tölgy,
Ezt kiegészítésnek és nem helyreigazításnak veszem, köszönöm. :)
Tölgy,
VálaszTörlésez szociológiai kritika nemde?:)
Gabrilo,
VálaszTörlésha eltekint a "szociológiai" jelző pejoráló jelentésétól, akkor azt kell mondanom, hogy a "demokrácia" szocio-politikai jelentésű Arisztotelész óta.
[off]
VálaszTörlésValójában ki a Mágikus Kisróka? Mit csinál itt, henyél?
[/off]
A "Mágikus Kisróka" egyelőre egy szerelőre vár, kedves Tanuki. Vagy szeretőre.
VálaszTörlésMiért, ennyi bölcs markáns közt nem talál elég jót??
VálaszTörlésJavaslom, hogy bár a róka és a macska nagyon tredy világító szemmel, de cserélje le a fotóját, mert olyan izé. Nem illő.
Kedves Tanuki, ezt írd meg neki, jó? Köszi.
VálaszTörlés